"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret," /József Attila/

2014. június 23., hétfő

Légy jó mindhalálig



Az emberiség úgy tartja, hogy a Házi légy, avagy Musca Domestica egy buta, haszontalan, és igen bosszantó állat, azon belül pedig ízelt lábakkal – szám szerint hattal ­– rendelkező rovar.
Ellenben én úgy hiszem, hogy a Házi légy egy roppant kifinomult stratégiai érzékkel megáldott kis valami.
Merthogy, midőn az emberiség kitörő örömmel fogadja a nyári évszak hasat süttetős előnyeit, a Házi légy megfontoltan – több milliós létszámmal rendelkező csapatait hol összevonva, hol pedig célirányosan szétszórva – messzemenőkig előre tervezett támadást hajt végre a pocaksüttető Homo Sapiens minden egyes egyede ellen a Föld nevű bolygón.
De miért pont a Glóbuszon? – kérdezhetnénk. Ennek egy igen egyszerű, és megmagyarázható oka van. Ugyanis a Házi légy, azaz Musca Domestica hosszú évezredeken át tartó fejlődése során nem talált másik olyan planétát az Univerzumban, ahol hozzá méltó, és a hadviselésért hasonlóan lelkesedő ellenfél élt volna egy időben és térben. Pedig igen elszántan kereste.
Itt érkezünk meg a Házi légy létének valódi, és egyetlen magyarázatához: Vérében van a háború. Igen, a háború, amit kitartóan, és számára nagy élvezettel folytat több ezer éve az emberiség ellen.
Módszere általában, hogy egy mit sem sejtő, csak úgy céltalanul röpködő pici rovarnak álcázott katonáját – szigorúan a közkatonai sorállományból kijelölve –, a napsugaraknak önfeledten magát átadó Homo Sapiens közvetlen közelében veti be, oly módon, hogy az akció előtt alapos feltérképezést végez, majd védelmi pontokat, hovatovább biztonsági zónákban kialakított hadászati bázisokat épít ki. Teszi mindezt a napfürdőző ember teljes tudta és észrevétele nélkül, nagy titokban. Itt pedig meg kell, álljunk, és nagy csodálattal – igen, jól olvasod, Kedves Olvasóm – kell adóznunk a Musca Domestica, avagy Házi légy zseniális stratégiai érzékének.
Mivel, lett lévén az emberiség által buta, haszontalan, és roppant bosszantónak tartott, hat, ízekre osztott lábú rovar – ami valóban a Homo Sapiens nézőpontjából igaz is lehet –, és ezáltal feltételezhető, hogy önön erejéből, még összehangolt csapatmunkával is képtelen arra, hogy a hadviseléshez elengedhetetlen védelmi -, stratégiai -, utánpótlást biztosító alapokat teremtsen. Nem is teszi. Közvetlenül nem, és itt mutatkozik meg a Házi légy, avagy Musca Domestica briliáns taktikai érzéke: ugyanis ellenfelét készteti, motiválja erre. Merthogy maga az emberi egyed szolgál neki mindezzel akarata, és szándéka nélkül. Úgymint: nászajándékként kapott kristályváza, a nagynénitől kapott Meisseni porcelánkészlet, a tizenkét karú, s szintén kristályból materializált csillár, avagy a frissen, nagy szakértelemmel lefestett falak és stukkók, és még sorolhatnám.
Azonban a hadi művészetek elkötelezett híveként, a Musca Domestica, más néven Házi légy itt nem áll meg, mivelhogy alapvetően a kiegyenlített esélyekben hisz – vagy legalábbis közelít hozzá nézőpontja –. Ellenfelét megfelelően ösztökéli az összecsapásokhoz elengedhetetlen fegyverzet kifejlesztésére: összecsavart újságpapír, fél pár papucs, konyharuha, B30-as tégla, épp a Homo Sapiens útjába kerülő, s könnyedén elvethető bármilyen tárgy. Végezetül a vegyészeti technológia által létrehozott, és folyamatosan tovább és tovább generált aeroszolok formájában. Itt jegyezzük meg, hogy a Házi légy, avagy Musca Domestica ez utóbbi esetében nem éppen önzetlen cselekedetből, és a fair play elvei alapján tesz így. Egyszerűen ellenállhatatlan – számára legalábbis – ezen kemikáliák illata.
Hadviselési technikájának másik, igen jellemző eleme, hogy ellenfelét megtévesztve, olykor-olykor megszánva önként tűzszünetet hirdet kitűzve a fehér zászlót. Ezen időszakok általában a hidegebb, téli évszakban jellemzőek. De ne tévesszen meg senkit a Házi légy, azaz a Musca Domestica visszavonulása! Merthogy nem lankad kedve addig sem, míg ellenfele –az emberiség – a meleg szobában, foteljában kényelmesen hátra dőlve, forralt bort kortyolgatva a pelyhekben hulló hó látványában gyönyörködik. Ó, nem! Ő ugyanis kíméletlenül képezi ki újabb haderejét, s adja át tudását, tapasztalatát az újonnan besorozott katonáinak.
Egyszóval leszögezhetjük, hogy a hosszú évezredek óta tartó változatlan lelkesedése a háborúskodás iránt több mint valószínű még több ezer évig – ha nem évmilliókig – fennmarad, és ezen idő alatt nem habozik majd milliárdnyi fős seregét a harcmezőn feláldozni. Merthogy a Házi légy, azaz Musca Domestica számára nincs nagyobb dicsőség, mint a Homo Sapiens ellen vívott csatában meghalni.