"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret," /József Attila/

2019. február 14., csütörtök

Bója a tomboló vizen



Lágyan ringatózom
Egyedüli társam a napfény
Elúsznak mellettem sorsok
Életek
Rámpillantakak
Némelyik integet
Aztán elfeled

Némán emelnek a hullámok
Hiába
Vasból vagyok
Tudják jól
Ez egy átok
Rozsdából nem fogannak holnapok

Én mégis lágyan ringatózom
Egyedüli társam a holdfény
Elúsznak felettem a csillagok
Láncom a fenékhez köt
S látom visszaköszönni fényük
A tegnapon

Imbolygó életek
Néha mosolyuk rám mered
Intek
S ők vissza se tekintenek

Ám ha felettem gyűlnek
Az Ébentestű fellegek
S én egyre nyelem a sópermetet
Belém fogódzik rettegő Sorskereked

S szentül hiszed
Mivel mást nem tehetsz
Míg én fennmaradok
Nem nyelnek el téged sem
Az örjöngő tengerek


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése