Szavakat keresek,
melyek nincsenek.
Papírra vetném,
mit nem lehet.
Mégis!
Megremeg a pillanat,
s magába fonja lényedet,
míg kezemben a mozdulat
reszketve érinti bőrödet.
Szikrát csiholva
fut, inal, lohol:
agyam egy szegletében
e vízió honol…
Csupán
szendergő álom ez,
mi verejtékben sikolt,
jeges lehelettel
minden rációt kiolt,
s szavak erre nincsenek,
hiába kiáltanám,
nem lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése