Az út

A csillag árnyékában
soha nem kel fel a Nap,
egyre fuldoklik a jövő
múlt átkos terhei alatt.

Nyugaton vihar dúl,
mit rettegve félsz,
Keleten vakhomály takar
tündöklő északi fényt.

Talpak láncai taposták
utadat, hiába ködbe vész,
kezed ürességet markol,
mikor innen tovább mész.

Fordulj meg! Míg nem késő
más utat keresni még,
lejárt időd előtt – tedd meg
tiszta, töretlen tükrödért.