Fényszívű

/fiamnak/

Létezik! Oly közel,
szinte érinthetetlen.
Torzult képem fel nem fogja –
Miként?
Nem fertőzi önző érv,
nem mocskolja szürke fekély.

Eloszlatva a szürke homály.
Csak egy pillanat,
a gond tőlem tovaszáll,
és ő ragyog.
Érte mit sem vár:
Fényszívére nem vetül,
e kórral sújtott világ.

Lüktető univerzum Ő;
mély távolban fogant.
Körül vesz,
átitat.
Csendben alszik el:
– hallom, hogy szuszog –
Hálát rebegek,
hogy érte vagyok.