Pajzánságok kicsiny tárháza I.

eleinte lassú, tétova,
kíváncsi, fürkésző érintés, mi
végig siklik a bőrsimaságú téren,
hol dombokra hág, s völgy alá száll,

ám sürgetőn követi éhező vágy:
nyelve hegyén kívánja érezni ízét,
csak habzsolni, falni, bekebelezni
a szerelem meredő oszlopát,
mit majd dicsőít magasztosan,
amint a test szentélyébe fogadja,
s a kéj sikoltva felkiált,

míg nemes vadként vágtat
elérni legmagasabb csúcsait,
hol majd eszét vesztve atomjaira hull,
hogy a szerelem nedves mezején
mámorban andalogjon
s dúdolva ringasson el