"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret," /József Attila/

2011. szeptember 13., kedd

Ember teheti az embert


egy emberi szó, mit ont jóindulat
szívekbe plántál gondos kézzel
hitet, remény
talán még cseppnyi megnyugvást is ad
még, ha idegen ajkak zárján oson is ki,
mint meggondolatlan, csacska beszéd
jobb is így…

Csupán ember teheti az embert boldoggá (?)

egy meleg ölelés, mit kinyújtott kéz előz
megújult erővel ruház fel,
vérttel óv szenvedéstől, míg verejtéked, véred hull,
ám viszonzásul bizalommal, reménnyel övez
még, ha idegen karok rejtik a hőn vágyott ölelést:
(– Hisz te is vágyódsz.)
jobb is így…

Csupán ember teheti az embert boldoggá (?)

…arany folyammal övezett gyémánt paloták termeiben
némán sóvárogva bolyong a magány,
miközben rózsa bontja dértől súlyos szirmait télvíz idején


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése