"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret," /József Attila/

2011. szeptember 1., csütörtök

Ígérhetek…


Ígérhetek…

Csóktól gyémánttá váló harmatot
Szemed kedvére hulló csillagot
Szíved vágyára ébredő Napot
Lelked szavára csengő dallamot
Érintésemtől űzött bút, fagyot…
De mást nem adhatok, csak, ami vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése