Ébredés

Tovatűnik már az éj,

s követi új remény,

mit az alkony sem oldhat fel.

S, míg izzik a pirkadat,

a fákba zárt mozdulat

zokogó, lágy szellőt ölel.

S néma lépteink ritmusa könnyet fakaszt,

míg áldott lobogónk dúdol majd csatadalt.