"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret," /József Attila/

2011. július 10., vasárnap

Életemben sok minden...


(Életemben sok minden voltam.
Voltam jó, s tán voltam rossz…)

Voltam harmat fényű, lágy szirom,
épphogy nyíló, kacagó.
S voltam múltidéző, néma rom,
sötét árnyú, sirató.

Voltam vakon villámló vihar,
szívet tépő, tomboló.
S voltam kincseket rejtő sóhaj,
boldog, életet adó.

Voltam fájón zokogó harang,
könnyet ejtő, gyászoló.
S voltam izzón égető harag,
lelket maró, gyilkoló.

Voltam fel-felcsillanó remény,
táncot lejtő, éltető.
S voltam fel-felbukkanó veszély,
érzést rabló, hitszegő…

(Életemben sok minden voltam.
Voltam rossz, s tán voltam jó…)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése