Hol anyáink nyelvén szól
a sok jó barát,
Hol illatukkal szédítenek
az édes almafák,
Hol csak neked dalol
millió madár,
Hol aranyba vonja a földet
ezernyi kalász,
Hol nektár cseppel áldanak
az elterülő lankák,
Hol becsülettel harcoltak
a hős apák,
Hol bölcsőnk ringott
hajdanán,
S, hol elfed a szent föld,
majd, talán…
S, mi, mikor elmész,
Mindig visszavár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése