Az omladozó falú bérház...

Az omladozó falú bérház
ablakain rozsdálló rács,
foszlott függönye mögött
türelmesen vár a halál.

Sötét, árnyas földszintjén
csontba vájó hideg és félelem,
dohos, nyirkos pincéjében
csak a rettegés, mi megterem.

Rozoga lépcsője vezet fel
a roskatag körfolyosóra,
hol beszögelt ajtók mögött
némán zokog a holnap.

Feljebb érve, mint látomás
elsuhan előttem a félhomály,
civakodás éles hangja,
mi követi fürgén nyomát.

Ám a ház legfelső szintjén
zeng a vidám dalolás,
fájón vakító fényben hentereg,
míg képembe röhög a vigadozás.

A büszke falú bérház
ablakain émelyítő máz,
bársony függönye mögött
türelmetlenül vár a halál.