Mára elfeledtük...

Mára elfeledtük érezni a védtelenek fájdalmát,
süket füleinknek hiába is kiált a szenvedés,
s szemünkre ezer éves álmot csókolt
a boldog illúzióval szédítő önámítás.

Magunknak akarunk mindent: pénzt, hatalmat, erőt
s készek vagyunk másoktól venni el,
míg felöltjük magunkra a gyűlölet álarcát,
mit pajzsként használunk nap, mint nap vakmerőn.

S eközben nem vesszük észre, hogy lelkünk
tályogos sebeitől egyre csak vérzik, sajog.