Kapaszkodunk

Még kapaszkodunk otthonunk négy falába,
kertünk minden fűszálába,
a gyermekink boldog mosolyába,
szívünk egymást vigasztaló szavába.

S merjük még hinni, hogy hamvai a mának
mind a holnap nyugalmáért, áldozattá válnak,
így, hát kapaszkodunk, s talán körmünk nem hiába
szakad bele, ebbe az elkurvult világba.