Álmot láttam,
oly csodásat, s
része voltál
magad is.
Titkos világ
tárult elénk, hol a
félelemnek
nyoma sincs,
mert
tündérföldön jártunk
mi ketten, hol
smaragd réten
pille tánca fogadott, s
a végtelenül elterülő
magas égbolt
mosolyogva ragyogott.
Szellő volt
a játszótársunk, s mi
versenyeztünk
ő vele,
kacagott a pajkos
napfény
velünk együtt
nevetett.
S, boldog táncunk
a mélyvizű óceánnak
partjához elvezetett, hol
őrzi apró lábnyomunkat
arany fényű
fövenye.
Hírül adva, míg
az időt ura hajtja, hogy
nem múlunk el
soha sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése