"Csak az olvassa versemet,
ki ismer engem és szeret," /József Attila/

2011. június 3., péntek

Megtisztulás(t)!


állok a zuhany alatt
leolvad rólam lassan
az élet mocska
minek szürke habja
eltűnik a lefolyón át

bár lenne a sifonérban
egy szappan a léleknek is
mi rég várja a nagymosást
mert hiába súrolom testem
nem hoz megtisztulást

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése