Bár lennék körtefa, mi virágfátylat ölt
a rigófüttyös hajnal hívó szavára.
Bár lennék virága, minek nektár-csókjára
a zsongó-táncos méhek szüntelenül vágynak.
Bár én lennék gyümölcse, mi pajkosan csal
ragyogó mosolyt a nyár-piros orcákra.
S bár lennék apró magja, mit, ha elhajítasz,
szerető földje zokogva magába zárna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése