Az ihlet tőlem valahol messze elmarad,
Így, Olvasóm, falánk szemed ma éhesen marad,
S még, ha csalódásod meg is érintené,
Tudd, hogy jó előre tisztára mosta a kezét.
Szappan-illat kering…
Kezem mégis üres szavakat fabrikál,
Rendületlenül rendezi sorokba a Semmit,
De hiába is szomjazod ma a költészetet,
Zárva tartást írt elő a szigorú rendelet.
Zárva-tábla lengedezz!
Így, hát elbújok elmém egy távoli zugába,
Hol egyes-egyedül lehetek,
Megadóan együtt dúdolok a csenddel,
Hátra dőlök, s engedelmesen megpihenek.
Holnap a szóvégek majd csak összecsengenek…
Tetszetős. A végén még ideszokok.
VálaszTörlésSzívesen látlak, csak nyugodtan szokj ide :)
VálaszTörlésGratulálok a szép bloghoz és gyönyörű versekhez kislány...Ügyes vagy :)
VálaszTörlésKöszönöm, Ari :)
VálaszTörlésÖrülök a szívélyes fogadtatásnak, meglehet, szavadon foglak.
VálaszTörlés