Tanka* háromszor

A lélek

Örök bujdosó,

Mi retteg lánctól, vastól,

Mégis szárnyalna,

Ám sír a szárnyaszegett:

Letépték hazug szavak.

A szív

Lüktetése halk,

S minden dobbanás halál,

Míg vérzik búsan,

Könnyezve hű Hazáját,

Mi ég, s porlad a máglyán.

A szem

A lélek-világ

Ezüst tükre csillogó

Könny-gyémántot hullajtó:

Reszkető boldogságban,

A fájdalom dalában.

Tanka: Japán, rövid vers.